Medvegyev: A népszavazás után Oroszországhoz csatoljuk a Donbaszt, és atomfegyverrel is megvédhetjük
A korábbi orosz miniszterelnök annak látszatára sem ügyelt, hogy valódinak tűnjön a népszavazás, és nukleáris világháborúval fenyegetőzött.
A korábbi orosz miniszterelnök annak látszatára sem ügyelt, hogy valódinak tűnjön a népszavazás, és nukleáris világháborúval fenyegetőzött.
Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.
Hogyan változik az energiapiac a háború hatására? Milyen jövőképe lehet az orosz gáznak kitett kelet-közép-európai országoknak? Mivel tarthatja sakkban Vlagyimir Putyin a gázon kívül ezeket az országokat, például Bulgáriát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapest Fórum egyik csütörtök délelőtti előadása.
Nőnek az árak, egyre valószínűtlenebb, hogy november után is nyitva marad a fekete-tengeri korridor, miközben Magyarország épp ukrán kukoricával akarja betömni a lyukat, amit a hazai termésen ütött az aszályos nyár.
Az orosz fél 215 foglyot engedett el, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és az ukrán putyinista ellenzék vezetőjét.
Az ukrán elnök egyebek mellett azt várja, hogy fosszák meg az oroszokat az ENSZ BT-beli vétójogától.
A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
A köztársasági elnök szerint cseppet sem magától értetődő, hogy ma, amikor Európában újra háború energia- és élelmiszerválság dúl, a háború elkerülése és a béke megőrzése érdekében létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak.
A kormányfő szerint a szankciókat brüsszeli bürokraták kényszerítették ki, és nem is Oroszországnak fájnak, hanem az európai embereknek.
A finn határőrség szerint megszokott a határforgalom az orosz határátkelőkön.
Az amerikai elnök szerint Moszkva felelőtlenül fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Több tíz kilométeres kocsisor torlódott fel az orosz–finn határon azután, hogy Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást. Ez az egyetlen határ, amely még nyitva van.
Az orosz ellenzék szerdán tiltakozásra szólított fel Vlagyimir Putyin elnök ellen, aki elrendelte 300 ezer tartalékos mozgósítását.
Az apokaliptikus fenyegetések célja, hogy rákényszerítse Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy elfogadják Oroszország győzelmét a konfliktusban. A megszállt területeken a hétvégén elhamarkodottan megrendezett "népszavazások" célja, hogy kijelölje azt a vonalat, amelyet Ukrajna és a Nyugat nem léphet át – írja a Financial Times.
A balti ország külügyminisztere biztonsági okokkal indokolta a döntést.
Sok orosz nem fogadta túl lelkesen a részleges mozgósítás ötletét.
Nyikolaj Peszkov azt mondta a vonalban: a hívónak tudnia kellene, kicsoda ő.
A mozgósítás ellen tiltakozók közül már több mint 1300 embert vettek őrizetbe.
Milliós adócsalással és a szankciók megsértésével gyanúsítják Alisher Usmanovot. Ő volt az, akinél a hírek szerint Magyarország az Oroszország elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba, ha nem veszik le a listáról, később aztán letett erről.